Modern életmód – Modern tünetek: Komplex megoldások a napi praxisban

Dátum

2026 ápr 17

Idő

10:40 - 11:55

Üléselnök: Dr. Rurik Imre

Csak egy út létezik? A hypertonia kezelésének korszerű szemlélete

előadó: Dr. Benczúr Béla

A hypertonia változatlanul az elsőszámú oka a szív-érrendszeri betegségeknek, sőt a legfőbb “néma gyilkos”, hiszen évente globálisan 10 millió elkerülhető halálesetért tehető felelőssé. A hypertoniás betegek gondozása során a rezisztens hypertonia igazi kihívást jelent a hypertoniás betegek kezelésében, melyet 3 féle vérnyomáscsökkentő, (köztük egy RAAS-gátló, egy Ca-csatorna blokkoló és egy diuretikum, vagyis A+C+D) alkalmazása ellenére célérték feletti vérnyomással lehet jellemezni. Az elmúlt évek európai ajánlásai, majd az ezek alapján megszületett magyar hypertonia-irányelv látszólag rigid terápiás algoritmust állít fel az egytablettás koncepció (“single-pill” stratégia) révén, vagyis szinte minden betegben kettős kombinációval kell a kezelést elkezdeni, majd a következő lépésben hármas kombinációt adni, melynek kötelező hatóanyagai az említett A+C+D sémával jellemezhetőek. Már ennél a lépésnél is van egy kis szemléletbeli különbség az európai guideline-ok között, de a rezisztens hypertonia kezelésénél a negyedik, ötödik hatóanyag megválasztásakor a gyakorló orvos nem mindig szokta követni az irányelveket. Ráadásul kevesen gondolják végig, hogy a hármas kombináció mellett (melyben a hazai gyakorlat alapján döntően ACE-gátló szerepel az ‘A’-betűs kategóriában), lehet, hogy éppen a RAAS-gátló nem hat, mivel AngiotenzinII nem csak az ACE-enzim révén képződhet: léteznek egyéb útvonalak is (“non-ACE” utak), így ACE-gátló adása ellenére az AngiotenzinII termelődhet és kifejtheti kedvezőtlen hatását (pl. vérnyomásemelés, vazokonstrikció), ezt csak ARB-vel tudjuk kivédeni. Ezekről az alternatív útvonalakról, az ACE-gátlóról ARB-re történő váltás elméleti megfontolásairól és gyakorlati tapasztalatairól szól az előadás.

Az allergia modern terápiás irányelvei, lehetőségei

előadó: Dr. Mikáczó Angéla

A D-hormon immunológiai hatásai

Előadó: Prof. Dr. Takács István

Előadók

Dr. Benczúr Béla 1993-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, belgyógyász, kardiológus, klin. farmakológius szakorvos, emellett hypertonologus, lipidologus, obezitologus és diabetologus licensszel rendelkezik. A szegedi I. Belgyógyászati Klinika c. egyetemi docense, emellett oktat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, a Klinikai Dietetikai Tanszéken. Korábban a kecskeméti és a szolnoki Kardiológián dolgozott, majd 2017. januárjától a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nephrológiai osztályát vezeti. Legfőbb feladatának egy olyan kardiológiai profil megteremtését tekinti, melynek a noninvazív kardiológiai ellátás teljes spektrumát le kell fednie, a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ennek érdekében egy Hypertonia-Lipid Decentrumot hozott létre, másrészt a fekvő- és járóbeteg kardiológiai rehabilitáció megteremtése a legfőbb célja. Főbb érdeklődési területei a kardiovaszkuláris prevenció, az FH (familiáris hyperkoleszterinémia) felismerése, a hypertonia-gondozás, valamint a tünetmentes nagy rizikójú egyének korai felismerése. A Magyar Atherosclerosis Társaság, valamint a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja. Számos nemzetközi szakmai szervezetnek tagja, beleértve az Artery Society-t is, melynek 2019-es budapesti konferenciájának fő szervezője volt. 2023-ban elnyerte a Metabolizmus-díjat, emellett részt vesz a Cardiologia Hungarica szerkesztőségi munkájában, valamint a LAM, a Lege Artis Medicinae társ-főszerkesztője, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsának elnöke és a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Decentrumának titkára

Dr. Benczúr Béla

1993-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, belgyógyász, kardiológus, klin. farmakológius szakorvos, emellett hypertonologus, lipidologus, obezitologus és diabetologus licensszel rendelkezik. A szegedi I. Belgyógyászati Klinika c. egyetemi docense, emellett oktat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán, a Klinikai Dietetikai Tanszéken. Korábban a kecskeméti és a szolnoki Kardiológián dolgozott, majd 2017. januárjától a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nephrológiai osztályát vezeti. Legfőbb feladatának egy olyan kardiológiai profil megteremtését tekinti, melynek a noninvazív kardiológiai ellátás teljes spektrumát le kell fednie, a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ennek érdekében egy Hypertonia-Lipid Decentrumot hozott létre, másrészt a fekvő- és járóbeteg kardiológiai rehabilitáció megteremtése a legfőbb célja. Főbb érdeklődési területei a kardiovaszkuláris prevenció, az FH (familiáris hyperkoleszterinémia) felismerése, a hypertonia-gondozás, valamint a tünetmentes nagy rizikójú egyének korai felismerése. A Magyar Atherosclerosis Társaság, valamint a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja. Számos nemzetközi szakmai szervezetnek tagja, beleértve az Artery Society-t is, melynek 2019-es budapesti konferenciájának fő szervezője volt. 2023-ban elnyerte a Metabolizmus-díjat, emellett részt vesz a Cardiologia Hungarica szerkesztőségi munkájában, valamint a LAM, a Lege Artis Medicinae társ-főszerkesztője, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsának elnöke és a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Decentrumának titkára
Dr. Mikáczó Angéla

Dr. Mikáczó Angéla
Dr. Szili Balázs

Dr. Szili Balázs
Prof Dr. Takács István Általános orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán szerezte meg 1989-ben, summa cum laude minősítéssel. Ezt követően az Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján állt munkába, ahol a mai napig is dolgozik, 2018-tól a Klinika igazgatójaként. Belgyógyászatból, endokrinológiából, klinikofarmakológiából és genetikából szakvizsgázott. 1997-1998-ban az Indiana University Medical School Endokrin-Csontanyagcsere Tanszékén dolgozott doktori képzésének részeként. 2001-ben PhD fokozatot, 2018-ban MTA doktori címet nyert el. 2010-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen. 2019-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Tudományos érdeklődése középpontjában a hormon betegségek és a kalciumanyagcsere áll. Elsők között volt az osteoporosis genetikai hátterét tisztázó vizsgálók között. Számos alapvető megfigyelést tett a D-vitamin anyagcsere vonatkozásában, különös tekintettel a D-vitamin-hiány jelentőségére, nem csak a csontanyagcsere, hanem egyéb szervrendszerek vonatkozásában is. 369 tudományos közleménye jelent meg, idézettsége 2066, H-indexe: 22. Jelenleg a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság és a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke.

Prof Dr. Takács István

Általános orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán szerezte meg 1989-ben, summa cum laude minősítéssel. Ezt követően az Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján állt munkába, ahol a mai napig is dolgozik, 2018-tól a Klinika igazgatójaként. Belgyógyászatból, endokrinológiából, klinikofarmakológiából és genetikából szakvizsgázott. 1997-1998-ban az Indiana University Medical School Endokrin-Csontanyagcsere Tanszékén dolgozott doktori képzésének részeként. 2001-ben PhD fokozatot, 2018-ban MTA doktori címet nyert el. 2010-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen. 2019-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Tudományos érdeklődése középpontjában a hormon betegségek és a kalciumanyagcsere áll. Elsők között volt az osteoporosis genetikai hátterét tisztázó vizsgálók között. Számos alapvető megfigyelést tett a D-vitamin anyagcsere vonatkozásában, különös tekintettel a D-vitamin-hiány jelentőségére, nem csak a csontanyagcsere, hanem egyéb szervrendszerek vonatkozásában is. 369 tudományos közleménye jelent meg, idézettsége 2066, H-indexe: 22. Jelenleg a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság és a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke.