Mit gondolunk a kardiometabolikus kórképek kezeléséről 2025-ben?
Dátum
- 2025 ápr 11
- Lejárt!
Idő
- 15:30
Dátum
- 2025 ápr 11
- Lejárt!
Idő
- 15:30
A 2025-ös hazai hipertónia irányelv legfontosabb elemei
Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) 2023-as és az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2024-es hypertonia irányelveit követően elkészült a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) új hypertonia irányelve. Miután bár az ESH és az ESC irányelvei között jelentős az átfedés, de néhány alapvető különbség is mutatkozik, ezért szükséges volt, hogy a hazai kollégák egyértelmű iránymutatást kapjanak.
Az MHT új irányelve alapvetően a 2018-as irányelvre épül és jellemzően a billegő kérdésekben a 2023-as ESH irányelvet követi. Ennek megfelelően nem változtak a vérnyomás kategóriák megnevezései és határértékei. A diagnosztikában a rendelői vérnyomásmérés mellett az otthoni és az ambuláns vérnyomás monitorozás egyaránt ajánlott. A terápiás javaslatokban is megmaradtak az életkortól és esendőségi állapottól függő ajánlások. Továbbra is az esetek döntő többségében az egytablettás kombinációs kezeléssel való terápia indítás javasolt. Az ajánlás a hosszú távú gondozással is részletesen foglalkozik. Ennek megfelelően az új magyar ajánlás a hypertonia gondozás teljes spektrumában kínál segítséget a kezelőorvosoknak.
előadó: Dr. Nemcsik János
Vaszkuloprotekció – a szív, az agy és periféria közös nevezője
Hazánkban évente mintegy 24.-26.000 ischaemiás stroke fordul elő, ezek 25-30% atherothrombotikus eredetű, azaz a nyaki vagy intracraniális erek > 50%-os stenosisára vezethető vissza. Az atherothrombotikus stroke ismétlődési kockázata magas, a hatékony prevenció ilyen esetben kiemelkedő jelentőségű. Az atherothrombotikus stroke szekunder prevenciójának két fő elemét a trombocita aggregáció gátló kezelés és a hatékony antilipémiás kezelés adja. Az antilipémiás kezelés csak a célérték elérése esetén effektív, ebben a betegcsoportban a < 1,4 mmol/l-es LDL-C a kívánatos. Ez a klinikai gyakorlatban magas intenzitású sztatin kezeléssel, ill. annak elégtelensége esetén kombinált lipid csökkentéssel biztosítható, melynek fő elemét az ezetimib és a PCSK-9 gátló kezelés jelenti.
előadó: Dr. Szapáry László
Glikémiás kontroll- kardiovaszkuláris rizikócsökkentés lehetőségei 2TDM betegekben
A 2-es típusú diabetes mellitus (2TDM) komplex anyagcsere-betegség, amely jelentősen növeli a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések és a halálozás kockázatát. Régóta ismert, hogy a glikémiás kontroll optimalizálása kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében. A dipeptidil-peptidáz-4 (DPP4) gátlók hypoglykaemia kockázat nélkül javítják a glikémiás kontrollt, miközben testsúlysemlegesek. A2TDM kezelésének és gondozásának új szemlélete már integrálja a kardiometabolikus és renális szempontokat, figyelembe véve a betegek komplex rizikóprofilját is. A DPP4-gátlók elsősorban a biztonságos glikémiás kontroll vonatkozásában jutnak szerephez, különösen akkor, ha a hypoglykaemia és a testsúlynövekedés minimalizálása fontos szempont. A DPP4-gátlók CV biztonságossága közismert és olyan esetekben is kedvezően alkalmazhatók, amikor a cukorbetegek CV kockázata nem magas, vagy más antidiabetikumok nem tolerálhatók. Kedvező mellékhatásprofiljuk és egyszerű adagolásuk előnyös lehet idősebb betegeknél is.
előadó: Dr. Simonyi Gábor
Mi tesz az ereinkkel a magas húgysavszint?
A cardiovascularis (CV) betegségek kialakulása összetett kórfolyamatok bonyolult kölcsönhatásainak következménye, melyekben az un. kockázati tényezők meghatározó szerepet játszanak, melyek közös sajátossága érkárosító hatásuk. A „klasszikus” befolyásolható rizikófaktorok mellett mindinkább a figyelem középpontjába kerülnek azok a tényezők is, melyeket az újabb tudományos eredmények birtokában a marker (jelző) szerep helyett joggal tekinthetők oki faktoroknak, azaz olyanoknak, melyek érdemben képesek befolyásolni a CV történések morbiditását és mortalitását. E körben húgysavnak kitüntetett szerepet tulajdoníthatunk. Jelentőségét fokozza, hogy vérszintje könnyen meghatározható, jól ismertek kémiai tulajdonságai és benne van az orvosi és laikus „köztudatban” is az általa előidézett köszvény révén. Janus-arcú, hiszen normál szintje meghatározó a plazma antioxidáns kapacitásának fenntartásában és segíti a T-sejtes immunválasz kiváltását is, ugyanakkor a normál tartomány felett a CV betegségek kialakulásában és a történések precipitálásában szignifikáns szerepe van elsődlegesen érkárosító hatása által. Normál plazma szintjének definiálása napjainkban sincs még nyugvóponton, de e téren hazai irányelvünk – a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzus-dokumentuma – segítségünkre van. Az előadás e témakörben áttekinti azokat az irodalmi adatokat, melyek segítenek még jobban árnyalni és megérteni a húgysav szerepét a CV kontinuumban fókuszálva annak érkárosító hatására.
előadó: Dr. Ábrahám György
Üléselnök: Dr. Cziráki Attila
Szimpózium támogatója:
Előadók
-
Dr. Ábrahám GyörgyA Szegedi Orvostudományi Egyetemen kapott summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát 1980-ban. 1981 óta munkatársa a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának. Belgyógyász, nefrológus, diabetologus szakorvos, 1998 óta a hypertonia gondozás minősített orvosa, 2001-ben az Európai Hypertonia Társaságtól (ESH) európai Clinical Hypertension Specialist minősítést kapott. A Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Habilitációs Bizottságának korábbi elnöke. 2008-ban kapott egyetemi tanári kinevezést és azóta vezeti a klinika Nephrologiai - Hypertonia Centrumát, mely ESH által regisztrált Hypertension Excellence Center. Fő érdeklődési területe az essentialis hypertensio pathomechanizmusa különös tekintettel az angiotensin II hatásaira a humán és experimentális cardiovascularis hypertrophiában; a vérnyomás szabályzás klinikai vonatkozásai, különös tekintettel a sympathicus szerepére és tónus fokozódására, a renovascularis hypertensio, a medulla oblongata compressio kóroki szerepe a terápia rezisztens humán hypertensióban; speciális invazív nem gyógyszeres terápiás lehetőségek a hypertensio kezelésében, a magasvérnyomás-betegség epidemiológiája, a glomerulonephritisek klinikai vonatkozásai. Munkáiról számos előadásban, közleményben és könyvfejezetben számolt be.
-
Dr. Nemcsik János2001-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán. PhD hallgatóként 2001 és 2003 között az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott állatkísérletes kardiovaszkuláris témán. PhD fokozatát 2005-ben szerezte meg. 2003 és 2009 között a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórházában belgyógyászként dolgozott. 2009-től családorvos Zuglóban. 2010-től a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének oktató családorvosa, 2013-tól a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának témavezetője, három hallgatója szerzett phd fokozatot, további két hallgatója a nyilvános védés előtt áll. 2008-ban belgyógyászat, 2010-ben háziorvostan, 2013-ban foglalkozás orvostan szakvizsgát tett, 2014-ben hypertonológus szakképesítést szerzett, 2022 novemberében a Debreceni Egyetemen habilitált. 2013 szeptemberétől a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja, 2017 szeptemberétől főtitkára. 2021 októberétől az Artery Society vezetőségi tagja, az Artery Research társszerkesztője. 2023 júniusától a European Society of Hypertension keretein belül alakult General Practitioner Nucleus tagja. 2021 decemberétől a Semmelweis Egyetem Családorvosi tanszékén részállásban tanársegéd, 2023 júniusától docens. Közleményeinek száma 106, ezek kumulatív impakt faktora 164,602, idézettsége 1607, független idézettsége 1183, Hirsch indexe 22.
-
Dr. Szapáry László1993-ban summa cum laude minősítéssel végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, mjad klinikai orvosként kezdett dolgozni a PTE Neurológiai Klinikáján, 1997-ben egyetemi tanársegédi kinevezést kapott. Ph.D fokozatot 2004-ben ért el „Haemorheologiai és haemostaseologiai tényezők szerepe ischaemiás cerebrovascularis kórképekben” címmel. 2004-ben egyetemi adjunktusi kinevezés kapott, ezzel párhuzamosan a Neurológiai Klinika stroke profiljának irányításával bízták meg. 2004-ben az „Agyérbetegségek specialistája” címet kapta meg. 2011-ben habilitált. 2012-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. 2005-óta a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Neurosonológiai Társaság vezetőségi tagja. 2011-ben az MTA klinikai idegtudományok bizottságának tagjává választották. A Pécsi Tudományegyetem Neurológiai klinikájának kiemelkedő oktatója, tevékenységét magyar, német és angol nyelven egyaránt végzi, oktatási tevékenysége elismeréseként számos alkalommal került díjazásra. 2009 óta a német nyelvű neurológiai orvosképzés képzés klinikai tantárgyfelelőse. 2016-tól a Magyar Stroke Társaság Elnöke, ebben a minőségében kiemelkedő szerepe volt és van az akut stroke ellátásban bekövetkező radikális terápiás változásokkal kapcsolatos szervezési munkában. 2016 óta a PTE KK Neurológia Klinika Stroke Tanszékének vezetője, a Tanszék vezetésével a hazai stroke ellátás egyik vezető központját sikerült megvalósítani. 2023-ban Professzori-egyetemi tanári kinevezést kapott. A stroke ellátásban nyújtott tevékenysége elismeréseként 2021-ben a European Stroke Organisation Angels Initiative által évente odaítélt legmagasabb díját, a Spirit of excellence díjat is elnyerte. Összes tudományos közleményeinek száma 138, Hirsch indexe 18.
-
Dr. Simonyi GáborÁltalános orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1987-ben szerezte meg. 1992-ben belgyógyászatból, 2011-ben kardiológiából, 2023-ban endokrinológia és anyagcsere betegségekből tett szakvizsgákat, 2014-ben diabetológiai, lipidológiai, hipertonológiai és obezitológiai licencvizsgákat szerzett, Ph.D. fokozatát 2017-ban szerezte meg. 1987-2000 között a BM Központi Kórház V. Belgyógyászati Osztályán, majd 2000. október 1-től 2007. március 31-ig a kórház III.-Bel.-Kardiológiai Osztályon főorvosként dolgozott. 2007. április 1-től a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban orvos-igazgató lett, majd 2007. december 15-től emellett az V. Belgyógyászat-Lipidológiai Osztályán, osztályvezető főorvosi kinevezést is kapott. 2013. július 1-től a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban az Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa, 2014-2015 között emellett orvosigazgató, illetve a Belgyógyászati Mátrix vezetője jelenleg is. Tudományos munkáját 308 közlemény, 25,283 IF faktor és 3219 független idéző fémjelzi. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, a Magyar Atherosclerosis Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára. Az Orvosi Hetilap, a Metabolizmus, a Háziorvos Továbbképző szemle, a Kardiovaszkuláris Iránytű, a Medical Digest Prevenció szerkesztőbizottsági tagja, a Diabetológia Hungarica szerkesztője. Több hazai és nemzetközi lapban végez bírálói tevékenységet. 2014-ben Metabolizmus díjat, míg az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díját 2014-ben és 2019-ben kapta meg. Államvizsga bizottsági tag, belgyógyászati szak-, és obezitológiai licencvizsgáztató. A SE ÁOK-n, a DE ÁOK-n a PTE ÁOK-n PhD szigorlati bizottsági és bírálóbizottsági tag. 2020–óta az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, endokrinológia, diabétesz és anyagcserebetegségek Tagozat titkára. 2022-tól a PTE ÁOK. II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumban az Obezitológiai Szakrendelést vezeti. 2022. június 23-a óta a PTE Általános Orvosi kar Külső Obezitológiai Tanszék munkatársa, tanszékvezető-helyettes. 2023-tól a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.