Kapcsoltam – avagy meddig mehetünk el az egyes kórképek telemedicinális ellátásában?
Csíp, szúr, zavaros…mit tehetünk gyorsan és hatékonyan?
előadó: Dr. Krauth Barbara
Hipertóniás betegek optimális gondozásának sarokpontjai
Az EESZT fejlődésével lehetőségünk nyílik gyógyszereket felírni (feltölteni) a betegek személyes megjelenése nélkül, amely bizonyos krónikus betegségek (pl. magasvérnyomás-betegség) hosszú távú kezelését nagy mértékben leegyszerűsítheti. Azonban ennek lehetnek hátulütői is, amennyiben nem kellő körültekintéssel járunk el!
A hipertónia diagnosztizálása történhet rendelőn belüli, illetve rendelőn kívüli mérésekkel (otthoni vérnyomásmérés, ABPM), de bizonyos, hogy személyes találkozót igényel. Az irányelvekben megfogalmazott terápiaindításokat követően azonban lehetőségünk van arra, hogy telefonon és/vagy emailen keresztüli kapcsolattartással győződjünk meg a beteg otthonában mért értékekről, illetve szükség esetén ezek alapján módosítsuk a gyógyszer terápiát. Ehhez azonban elengedhetetlen a helyes vérnyomásmérési gyakorlat ismerete, valamint a papír vagy digitális formában történő vérnyomásnapló precíz vezetése. Természetesen minden vizit nem helyettesíthető telefonos vagy online kapcsolattartással, évente 1 vagy 2 alkalommal mindenféleképpen történjen személyes találkozó is.
Az otthoni értékek, illetve az ennek megfelelő gyógyszeres terápia rendszeres felírása mellett ügyelnünk kell az éves labor- és egyéb szűrővizsgálatok elvégzésére is, amely biztosítja a tünetmentes célszervkárosodások, valamint társbetegségek korai felfedezését/kezelését.
előadó: Dr. Török Péter
Hogyan maximalizálhatjuk a szekunder prevenciós terápiák hatását?
Alapvetően fontos, hogy a szekunder prevenció résztvevői, a betegek és az egészségügyi személyzet (orvosok, nővérek és mindenki, aki érintett) meglegyenek győződve arról, hogy egy túlélt érkatasztrófa (szívizom infarktus, stroke, perifériás érelzáródás) után lehet minőségi életet élni. Ehhez elengedhetetlenül lényeges alapelem, hogy az erek ateroszklerotikus károsodását lehetőség szerint maximálisan le kell lassítani, jó esetben meg kell állítani. Mai ismereteink szerint az egyik leglényegesebb tényező ebben az LDL-koleszterin minél alacsonyabb szintre csökkentése és az érvédő alacsony szint folyamatos megtartása. A háziorvosoknak és az egyéb szakorvosoknak is meggyőződéssel kell képviselni az LDL-koleszterin csökkentés életfontos jelentőségét. Ehhez rendelkezésünkre állnak hatásos és biztonságos gyógyszerek, amelyek kombinált alkalmazásával a tudományosan igazolt érvédelem elérhető. 2025-ben továbbra is az LDL-koleszterin csökkentés bázisterápiája az intenzív dózisú sztatinok felírása és azok rendszeres szedése a betegek által. A szükséges gyógyszerszedési fegyelem eléréséhez betegeinket is meg kell győzni minden lehetséges eszközzel (személyes beszélgetések, média, telemedicina), hogy a sztatinok hatásos és biztonságos gyógyszerei a számukra életfontos érvédelemnek. Amennyiben az intenzív dózisú sztatinok rendszeres szedésével nem sikerül elérni a kívánatosan alacsony LDL-koleszterin szinteket, akkor lehetőleg fix kombinációban sztatin-ezetimib felírása és azok szedése elengedhetetlenül fontos. Ha a kettős kombináció is hatástalannak bizonyul, amelyről rendszeres kontrollok során tájékozódhatunk, lehetőség van ma már Magyarországon is a sztatin-ezetimib-PCSK9 gátlók hármas kombinációban való alkalmazására, és ez a betegeink számára nem elérhetetlen, csillagászati összegekbe kerülnek. Ha az érvényes LDL-koleszterin célértékeket komolyan vesszük és az elérükhöz a megfelelő eszközöket be is vetjük, akkor sokkal több emberéletet menthetünk meg hosszútávon, de ehhez a betegeinket is meg kell nyernünk.
előadó: Dr. Reiber István
Epigastriális fájdalommal járó kórképek differenciáldiagnosztikája
előadó: Dr. Herszényi László
Üléselnök: Dr. Békássy Szabolcs
Szimpózium támogatója:
Előadók
-
Dr. Reiber IstvánA Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban dolgozik 1985 óta, anyagcsere betegségekkel (dyslipidemiák, diabetes, obezitás) foglalkozik több, mint harminc éve. A szakrendelések mellett folyamatosan végez kutató munkát, a Pécsi Tudományegyetem Orvoskarán egyetemi docens. Rendszeresen publikál nemzetközi és hazai szakmai lapokban az atherosclerosis, a dyslipidemiák diagnozisa és kezelése témakörökben. -
Dr. Herszényi LászlóBelgyógyász, gasztroenterológus, klinikai onkológus, klinikai farmakológus szakorvos, egészségügyi szakmenedzser. PhD tudományos fokozattal rendelkezik, habilitált, az MTA doktora, egyetemi tanár. Jelenleg az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház tudományos igazgatója. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság volt elnöke, a Magyar Belgyógyász Társaság alelnöke, a Gasztroenterológiai-Hepatológiai Szakmai Kollégium Tanácsadó testületi tagja, az EAGEN (European Association for Gastroenterology, Endoscopy and Nutrition) vezetőségi tagja. Több hazai és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. -
Dr. Török Péter -
Dr. Krauth Barbara2015-ben szereztem általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen. Azóta az urogynecológia területén dolgozom, kiemelten foglalkozom a visszatérő hólyaghuruttal és a hólyagfájdalom szindrómával. Jelenleg az Észak-budai Szent János Centrumkórházban dolgozom. Klinikai munkám mellett rendszeresen publikálok hazai szakmai folyóiratokban, célom a korszerű, bizonyítékokon alapuló szemlélet terjesztése ezen gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált kórképek kezelésében.